Szintetizátor- keyboard tanszak bemutatása
Tanszakunkon a heti tanítási órák 2X30 perc egyéni – hangszeres – és heti 2X45 perces elméleti – szolfézs órák kerülnek megtartásra. Ezen foglalkozások keretében gyakorlati és elméleti képzést nyújtunk a növendékeinknek.
A hangszeres, egyéni órák keretében ismerkednek meg a hangszerrel, annak kialakulásával, történetével és széles körben elterjed használhatóságával. Betekintést nyernek a hangszer előadóival, nagy mestereivel. A zenét közösségben is gyakorolhatják z iskolánk Rezonance együttesében, valamint a Kamarazene csoportunkban is. Az oktatás folyamán elsajátítják a színpadi viselkedéseket, magatartásformákat. Ehhez tanszaki hangversenyeket, egyéni és csoportos előadásokat szervezünk.
Furulya tanszak bemutatása
A furulya az egyik legősibb hangszer, fénykora a XV-XVII századra esik.
Különböző méretű, berendezésű és ajaksípok gyűjtőneve, amelyeket csőrszerű fúvókán át fújnak. A furulyán népdalokat, középkori reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és népszerű dallamokat lehet előadni igényes technikai szinten megszólaltatni. A növendékeim könnyedén és sikeresen elsajátítják a furulyatechnika alapjait és egyben örömteli perceket szereznek maguknak és környezetüknek
Gitár tanszak bemutatása
A gitár (nemzetközi szó a spanyol guitarra-ból, ez pedig – arab közvetítéssel – a görög kitharából) a húros hangszerek, ezen belül a pengetős hangszerek csoportjába tartozó hangszer. Megszólaltatása pengetővel, illetve ujjal történik. Általában hat húrja van, ezek hangolása E-A-d-g-h-e’. A gitár kivitele szerint lehet klasszikus, akusztikus, elektromos vagy elektro-akusztikus. A hangszer igen népszerű. Szinte minden zenei stílusban képviselteti magát valamilyen formában. Mivel igen sokoldalú, hiszen az egyes gitárok típusuktól és zenei stílustól függően betölthetnek szólista szerepet, de megállják helyüket a ritmusszekcióban is. A gitárkészítés – bár napjainkban már tömeggyártásról beszélünk – megőrizte a kézműves hangszerkészítők hagyományait.
A zongora tanszak bemutatása
A zongora, mint hangszer
Az első zongora megalkotása a 17. század elején Bartolomeo Cristofori olasz hangszerész mester nevéhez fűződik. Elődje a csembaló volt , amely finom, kissé érces hangjával kedvelt hangszerré vált a muzsikusok és zeneszerzők számára.
A zongora bonyolult, több ezer alkatrészből álló, úgynevezett kalapács mechanikás hangszer, melyben a húrokat kalapácsok ütik meg, 88 billentyű segítségével. A gyártáshoz fát, fémet, bőrt, filcet is felhasználnak. A szerkezet lehetővé teszi, hogy a hangszeren nagyon halkan, és nagyon hangosan is lehessen játszani. Egyszerre több hang is szinte korlátlanul megszólaltatható rajta, és a billentyűk nagy száma miatt a zongora az orgona után a legszélesebb hangterjedelmű hangszer. Bár a mérete és súlya meglehetősen nagy, mégis nagyon közkedvelt. Szólóhangszerként, és kíséretként is alkalmazzák, mivel önállóan is képes akár egy nagyobb létszámú zenekar harmóniáit megszólaltatni. Alkalmas az érzelmek pontos tolmácsolására, az előadó szinte minden gondolata kifejezhető a játék során.
Gyártanak kisebb helyigényű és valamivel könnyebb pianínókat is, melyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de a mechanikájuk más rendszerű, hangzásuk kissé szerényebb. Otthoni gyakorláshoz, házi muzsikáláshoz azonban ezek is kitűnően megfelelnek.
Napjainkban az elektronika fejlődése lehetővé tette elektromos zongorák és pianínók gyártását is, melyekben szintén megtalálható a kalapács mechanika, azonban itt nem a húrok rezgését halljuk, hanem egy akusztikus zongora digitálisan rögzített és hangszórókkal felerősített hangját.